Free cooling: fenntartható hűtés az adatközpontokba
Az információs technológia fejlődése folyamatosan növeli az adatigényeket világszerte. Az adatközpontok, melyek tárolják, kezelik és biztosítják az adatok elérhetőségét, kulcsfontosságú szerepet töltenek be a digitális társadalom működésében. Azonban ezen infrastruktúrák hatalmas energiafogyasztással járnak, és jelentős hőt termelnek, ami hűtési kihívásokat vet fel. A free cooling rendszer a fenntartható megoldások közé tartozik, amelyek hatékonyan hűtik az adatközpontokat, csökkentik a költségeket és minimalizálják az ökológiai lábnyomot. Cikkünkben bemutatjuk a szabadhűtéses rendszerek működését, előnyeit és kihívásait az adatközponti környezetben.
Az adatközpontok hűtési kihívásai
Az adatközpontokban a szerverek folyamatosan működnek, ami jelentős mennyiségű hőtermeléssel jár. Az optimális működéshez az adatközpontok hűtése elengedhetetlen. A hagyományos hűtőrendszerek, mint például a kompresszoros hűtés, magas energiafogyasztással járnak, ami növeli az üzemeltetési költségeket és a környezetre gyakorolt terhelést. Emellett a hagyományos rendszerek nem megfelelő kivitelezés mellett képesek rugalmatlanok lenni, így nehezen alkalmazkodnak a változó terhelési igényekhez.
A free cooling rendszerek működése
A free cooling rendszerek az adatközpontok fenntarthatóbb hűtési megoldását kínálják. Ez a rendszer a külső levegőt használja a hőcserére ezen infrastruktúrákban. A működésének alapja, hogy a központi szerverteremben lévő meleg levegőt közvetlenül a külső levegővel cserélik. Amikor a külső hőmérséklet alacsonyabb, mint az adatközpontok belső hőmérséklete, a rendszer automatikusan átvált a szabadhűtéses üzemmódra, és az adatközpontot közvetlenül a kinti levegővel hűti. Vagyis nem kapcsol be a hűtőberendezés és nem áramlik a hűtőközeg, csak a ventilátorok gyorsítják vagy lassítják a levegő áramlását a hőmérőből érkező adatok alapján.
A free cooling rendszereknek két fő típusa létezik: közvetlen és közvetett. A közvetlen rendszerekben a külső levegő közvetlenül belép az adatközpontba, míg a közvetettekben a kinti levegőt először hőcserélők segítségével hűtik le, mielőtt az bejut az adatközpontba. Mindkét rendszer hatékony és környezetbarát megoldást kínál – hogy melyiket válasszuk, az elsősorban a helyi körülményektől és az adatközpont igényeitől függ.
A free cooling rendszer előnyei
Energiahatékonyság: A free cooling rendszerek jelentős energiamegtakarítást eredményeznek azáltal, hogy a külső levegőt használják a hűtésre. Mivel a kinti levegő természetes módon hűti az adatközpontot, a kompresszorok és hűtőközegek így csekély mértékben üzemelnek, aminek köszönhetően jelentősen csökken az energiafogyasztás.
Költségcsökkentés: Az imént említett energiamegtakarítás a szabadhűtéses rendszerekben közvetlenül befolyásolja az üzemeltetési költségeket. A hagyományos hűtési megoldásokhoz képest a free cooling működési jellemzőiből kifolyólag jelentős anyagi megtakarítást eredményez mind hűtés, mind pedig karbantartás tekintetében.
Környezetbarát: A free cooling rendszerek alacsonyabb üvegházhatású gáz kibocsátással járnak, mivel minimálisra csökkentik a hűtéshez szükséges elektromos energia felhasználását. Ez hozzájárul a fenntarthatóbb adatközponti működéshez és a kisebb ökológiai lábnyomhoz.
Rugalmasság: A hagyományos rendszerekhez viszonyítva a szabadhűtéses megoldás rugalmasabb a változó terhelési igényekhez képest. Az intelligens vezérlőrendszerrel képes automatikusan alkalmazkodni a külső hőmérséklet változásaihoz, és optimalizálni a hűtési folyamatot. Ezáltal biztosítják az adatközpont hatékony működését különböző körülmények között.
A free cooling rendszerek kihívásai
Bár a free cooling rendszerek számos előnnyel járnak, néhány kihívással esetükben is szembe kell nézni az adatközpontokban:
Klímaviszonyok
A free cooling hatékonysága erősen függ a külső klímaviszonyoktól. Olyan régiókban, ahol a kinti hőmérséklet és a páratartalom magas, a rendszer hatékonysága csökkenhet, vagy akár teljes mértékben alkalmatlanná is válhat.
Légszennyezés és por
A szabadhűtéses rendszerek jobban ki vannak szolgáltatva a légszennyeződéseknek és a por lerakódásának. Ezek mind negatívan befolyásolhatják a free cooling hatékonyságát és a hűtőkészülékek élettartamát. Az optimális működésükhöz ezért rendszeres karbantartást és tisztítást igényelnek.
Hőmérséklet- és páraellenőrzés
A free cooling rendszerekhez pontos hőmérséklet- és páraellenőrzésre van szükség. Az adatközpontban ugyanis a magas hőmérséklet és páratartalom jelentősen befolyásolja a szerverek és más berendezések működését. Ezért fontos a megfelelő érzékelők és ellenőrző rendszerek alkalmazása ezen értékek megfelelő szabályozására.
Kialakítás és tervezés
Az optimális infrastruktúra kialakítása és tervezése kritikus fontosságú a szabadhűtéses rendszerek tekintetében. Az adatközpontot úgy kell kialakítani, hogy a hőcserélők és a légáramlás egyaránt hatékonyan együtt tudjon működni – ezt is figyelembe kell venni a szervertermi infrastruktúra építésekor és a rendszer telepítésekor.
A free cooling rendszerek jövője és új fejlemények
Intelligens automatizáció
Az adatközpontokban az automatizáció egyre nagyobb szerepet játszik. Az intelligens vezérlők lehetővé teszik a free cooling rendszerek automatikus és optimalizált működését: mesterséges intelligencia és adatelemzés alkalmazásával még hatékonyabbá válhatnak a hűtés és az energiafelhasználás terén.
Hűtőközegek fejlesztése
Az új hűtőközegek fejlesztése lehetőséget nyújthat az adatközpontok hűtési hatékonyságának további növelésére. Az olyan környezetbarát hűtőközegek, mint például a hidrofluorkarbon (HFC, vagy „zöld freonok”) helyettesítők, segíthetnek minimalizálni a globális felmelegedést és az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Megújuló energiaforrások
A szabadhűtéses rendszerek remekül kombinálhatók a megújuló energiaforrásokkal. Amennyiben az adatközpontokban megújuló energiaforrásokat használnak a hűtési és az üzemeltetési folyamatokhoz, úgy ezen infrastruktúrák környezetbarátabbá tehetők. A napenergia, a szélenergia vagy akár a geotermikus energia kihasználása egyaránt hozzájárulhat az adatközpontok fenntarthatóságához.
Hűtési infrastruktúra tervezése
Az adatközpontok tervezésekor az infrastruktúrát úgy kell kialakítani, hogy maximálisan kiélvezze a free cooling rendszerek előnyeit. A megfelelő elhelyezés és a légáramlás optimalizálásával lehetségessé válik a még hatékonyabb hűtés és a csökkent energiafelhasználás.
Végszó
Az adatközponti infrastruktúrák free cooling rendszerei jelentős előnyöket kínálnak az IT infrastruktúrák számára. A környezetbarát hűtési megoldások révén csökkenthetők az energiafelhasználás költségei és minimalizálható az ökológiai lábnyom. Azonban fontos megérteni a szabadhűtéses megoldások kihívásait és figyelembe venni a helyi körülményeket a megfelelő rendszer kiválasztásához.
Az adatközpontok továbbra is egyre csak szaporodni fognak a digitális világban, amiben a free cooling kulcsfontosságú szerepet játszik a környezettudatosabb és hatékonyabb működésükben. Az új technológiai fejlesztések és az innovációk segíthetnek további előrelépést elérni ezen típusú rendszerek terén, és támogathatják mind az informatikai létesítmények, mind a fenntarthatóság törekvéseit a jövőben.
A Reynolds Kft. csapatára a tanácsadástól tervezésen és kivitelezésen át a karbantartásig számíthat: Kérje személyre szabott ajánlatunkat!
Napjaink digitális világában egy vállalkozás tevékenységének egyik legfőbb alappillére a stabil, megbízható és körültekintően megtervezett IT infrastruktúra. Számos cég, szervezet esetében azonban hiányzik a naprakész szaktudás és szemléletmód, nem is beszélve a kritikus eszközökről vagy módszerekről. Így az egyedi igényeik kielégítése gyakorlatilag lehetetlenné válik, amiből adódóan idővel elkerülhetetlenül problémák merülnek fel a vállalat működésében.
Mi az az IT infrastruktúra?
Az információs technológiai infrastruktúra, röviden IT infrastruktúra a vállalat informatikai szolgáltatásainak működéséhez és kezeléséhez szükséges kombinált elemeit jelenti. Ez magában foglalja a számítástechnikai, hálózati, munkahelyi, adatplatform- és peremképességeket egyaránt. Az infrastruktúra telepíthető felhőalapú számítástechnikai rendszeren vagy a hagyományos módon, a szervezet saját létesítményén belül is. Összetevői – hardver, szoftver, hálózati összetevők, operációs rendszer, adattárolás – mindegyike a kritikus IT szolgáltatások és megoldások biztosítására szolgál.
Miért fontos az IT infrastruktúra?
A technológia a mai üzleti élet szinte minden aspektusát befolyásolja az egyéni alkalmazottak munkájától kezdve a vállalati műveleteken át a biztosított árukig, szolgáltatásokig. Optimalizálásával egyszerre biztosítható a kommunikáció javítása, valamint a hatékonyság és a termelékenység növelése. Ha egy IT infrastruktúra rugalmas és megbízható, az nagyban hozzájárul a szervezet céljainak eléréséhez, aminek köszönhetően versenyelőnyhöz juthat a piacon. Ez fordítva is igaz: nem megfelelő kivitelezése esetén a vállalkozásnak csatlakozási, termelékenységi és biztonsági problémákkal szembesülhetnek (például rendszerkimaradásokkal és ehhez hasonló incidensekkel.) Röviden fogalmazva, a megfelelően kiépített IT infrastruktúra befolyásolhatja, hogy egy vállalkozás nyereséges-e vagy sem.
Egy optimalizált IT infrastruktúra segítségével a vállalat:
Pozitív vásárlói élményt garantálhat azáltal, hogy zavartalan hozzáférést biztosít webhelyéhez és online áruházához.
Innovatív megoldások fejleszthet, amelyeket aztán versenytársai előtt a piacra dobhat.
Valós idejű adatokat gyűjthet a gyors és helyes döntések meghozatalához.
Nagymértékben javíthatja az alkalmazottak – és így a szervezet – termelékenységét.
Hogyan működnek az IT infrastruktúra összetevői?
Egy IT infrastruktúra komponensei egymásra épülő elemekből állnak, összetevőinek két fő csoportja a hardver és a szoftver. A hardver szoftvert – például operációs rendszert – használ a működéséhez. Hasonlóképpen, az operációs rendszer kezeli a rendszer erőforrásait és a hardvert. Az operációs rendszerek a hálózati komponensek segítségével kapcsolatot teremtenek a különböző szoftveralkalmazások és a fizikai erőforrások között.
Hardver
A hardver összetevői között említhetők:
Intézmény
Asztali komputerek
Szerverek
Adatközpontok
Hubok
Routerek
Kapcsolók
Berendezések
Szoftver
A szoftver az alábbi egységeket tartalmazhatja:
Tartalomkezelő rendszerek (TKR, angolul CMS)
Ügyfélkapcsolat kezelés (CRM)
Vállalati erőforrás tervezés (ERP)
Operációs rendszerek
Webszerverek
IT infrastruktúra: az intézmény
Az intézmény vagy fizikai üzem biztosítja a teret a hardverek, szerverek és adatközpontok számára. Emellett tartalmazza továbbá a hálózati kábelezést is, ami az IT infrastruktúra egyes összetevőit kapcsolja össze. Ez a szektor számos intézménytípust foglal magában a szállodáktól és éttermektől kezdve az irodaházakon, iskolákon, kórházakon át egészen a laboratóriumokig, kormányzati vagy katonai létesítményekig.
A hálózat
A hálózat többek között kapcsolókból, útválasztókból, hubokból és szerverekből áll:
A kapcsolók a helyi hálózatokon (LAN) lévő eszközöket csatlakoztatják.
Az útválasztók lehetővé teszik a különböző LAN-okon lévő eszközök számára a kommunikációt és az adatfolyam kis csomagjainak hálózatok közötti mozgatását.
A hubok több hálózati eszközt kapcsolnak össze, hogy azok egyetlen olajozott elemként működjenek.
A szerver
A vállalati IT infrastruktúra alapvető hardverkomponense a szerver. Ezek olyan számítógépek, amelyek több felhasználó számára lehetővé teszik az erőforrások elérését és megosztását.
Az adatközpont
A vállalat számára az IT infrastruktúra kiépítését végző kivitelező a szerverszobákban vagy adatközpontokban helyezi el az intézményen belül a szervereket. Ezek képezik a legtöbb hálózat magját.
Az IT infrastruktúra típusai
Az IT infrastruktúra két elsődleges fajtája a már említett hagyományos, valamint a felhő infrastruktúra.
Hagyományos infrastruktúra
A hagyományos IT infrastruktúra a szokásos hardver- és szoftverkomponensekből áll: az intézmény, az adatközpont, a szerverek és a hozzájuk kapcsolódó hardver asztali számítógépek, valamint az alkalmazás szoftver. Ez a megoldás általában több energiát, fizikai teret és pénzt igényel, mint más infrastruktúra típusok. A hagyományos verziót jellemzően a helyszínen építik ki vállalati vagy magáncélú használatra.
Felhő infrastruktúra
A felhőalapú infrastruktúra hasonló a hagyományoshoz, amihez azonban a végfelhasználók hozzáférhetnek az interneten keresztül, és virtualizálással, helyszíni telepítés nélkül is használhatják a számítási erőforrásokat. A virtualizáció összekapcsolja a szolgáltató által karbantartott fizikai szervereket bármelyik vagy akár több földrajzi helyen. Ezután felosztja és rendelkezésre állítja az erőforrásokat – például a tárhelyet -, hogy azokat szinte bárhonnan elérhetővé tegye a felhasználók számára, ahol internetkapcsolat létesül. Mivel a felhő infrastruktúra nem ritkán nyilvános, ezért nyilvános felhőnek is szokás nevezni.
Optimalizált IT infrastruktúra
Az IT infrastruktúra beállításai az üzleti igények és célok függvényében változnak, de egyes célok univerzálisak minden vállalkozás számára. Megfelelően optimalizálva nagy teljesítményű tárolási kapacitást, alacsony késleltetésű hálózatot, biztonságot, kifogástalan, nagy kiterjedésű hálózatot (WAN), virtualizációt és zéró állásidőt biztosít.
A nagy teljesítményű tárolórendszerek őrzik és biztonsági másolatot készítenek az adatokról, valamint tartalmaznak adat-helyreállító rendszert is egy esetleges meghibásodás esetén. Az alacsony késleltetésű hálózatok vállalati szintű infrastruktúra összetevőket használnak annak érdekében, hogy csökkentsék az adatáramlás késedelmi idejét. A biztonságos infrastruktúrák közé tartoznak az információhoz való hozzáférést és azok elérhetőségét szabályozó rendszerek. Emellett megvédheti a vállalkozást a jogsértésektől vagy a kibertámadásoktól, bárhol is legyenek az adatok, megőrizve így a szervezet ügyfeleinek bizalmát.
A WAN-ok hálózatkezelés során előnyben részesítik az adatforgalmat, bizonyos alkalmazásoknak pedig szükség szerint nagyobb vagy kisebb sávszélességet biztosítanak.
A virtualizáció gyorsabb szerverkiépítést tesz lehetővé, növeli az üzemidőt, javítja a hiba utáni helyreállást, valamint energiát takarít meg.
A zéró állásidő a rendszerleállások kiküszöbölésével érhető el, hogy csökkentsük a vállalati tevékenységek megszakítását – mindezt a költségek és a nyereség növelése érdekében.
A Reynolds Kft. csapatára a tanácsadástól tervezésen és kivitelezésen át a karbantartásig számíthat szervertermi infrastruktúrája kiépítésében: Kérje személyre szabott ajánlatunkat!
A folyadékhűtők működése: a legfontosabb tudnivalók
A nagy teljesítményű folyadékhűtők számos vállalkozás számára elengedhetetlen berendezések. Komplett megoldásokat kínálnak IT-, technológiai-, ipari- illetve telekommunikációs hűtéshez. Úgy tervezték, hogy folyamatos, állandó hőmérsékletet tartsanak fenn az adott infrastruktúrában lévő eszközök számára, megelőzve így azok túlmelegedését és esetleges károsodását. Cikkünkben a különféle típusú ipari folyadékhűtők működése, elemei, valamint a HiRef hűtőberendezések előnyei kerülnek górcső alá.
Az ipari folyadékhűtő működési elve és elemei
Az ipari folyadékhűtő fő elemei a kompresszor, a kondenzátor, az expanziós szelep és az elpárologtató. A kompresszor a rendszer szíve, ami összenyomja a hűtőfolyadékot, növelve ezzel annak hőmérsékletét és nyomását. A túlnyomásos hűtőközeg ezután a kondenzátorba kerül, ahol egy második közeg – jellemzően víz vagy levegő – hűti. A hűtőfolyadékot egy expanziós szelepen vezetik át, ami lecsökkenti a nyomását, hogy az gyorsabban lehűljön. A hűtőközeg végül visszakerül a kompresszorba, majd ismét keringetésre kerül a rendszerben – a folyamat így ismétlődik.
A levegő/víz folyadékhűtők működése
A levegő-víz típusú folyadékhűtők praktikus kialakításukból és az elérhető széles típusválasztékból adódóan népszerű megoldást jelentenek a különböző IT-, technológiai-, ipari-, telekom és lakossági hűtési igények kielégítésére. Ezen berendezések hideg- vagy meleg vizet állítanak elő attól függően, hogy elsősorban mire szeretnénk használni: hűtésre vagy fűtésre. A kialakításukat tekintve találkozhatunk kompakt (monoblokkos), valamint osztott kivitelű folyadékhűtőkkel.
Osztott folyadékhűtők működése
Az osztott levegő/víz folyadékhűtők főként lakossági felhasználásra ideálisak, a maximális teljesítményük megközelítőleg 200 kW-ig terjed. Ezen típusok az otthoni klímaberendezésekhez hasonlóan rendelkeznek egy kültéri, illetve egy beltéri egységgel is.
Kompakt folyadékhűtők működése
A kompakt változatokkal inkább nagyobb teljesítmény szükséglettel rendelkező infrastruktúrák esetében találkozhatunk – 200 kW-os teljesítmény felett már szinte csak ilyeneket használnak. Előnyös tulajdonságaiknak – pl. a könnyű és gyors telepíthetőség, teljeskörű automatika, szabályozás – köszönhetően igazán hely-, valamint költséghatékony megoldást kínálnak.
A folyadékhűtők hatásfoka: a COP
Hogy a folyadékhűtő működése során milyen hatékonysággal üzemel, azt a teljesítménytényezővel (Coefficient of Performance) szokás mérni. A COP érték megmutatja, hogy mennyivel nagyobb hűtőteljesítmény érhető el a befektetett villamos energiával. Egyszerűbben fogalmazva: a COP szám meghatározza, hogy 1 kW villamos teljesítménnyel hány kW hőteljesítményt képes előállítani a folyadékhűtő. A magasabb COP-kel rendelkező folyadékhűtő működése ezek alapján nagyobb hatékonyságot jelent, miután nagyobb hűtési teljesítményt tud leadni kisebb energiabevitel mellett.
HiRef klímaberendezések
Egy HiRef folyadékhűtő működése során folyamatos rendelkezésre állást biztosít kedvező – előre beállított és szinten tartott – COP értékek mellett. A márka klímaberendezéseinek kialakításához fejlett technológiákat és megoldásokat alkalmaznak, hogy a legmagasabb minőséget képviselhessék a szakmában, beleértve az inverteres kompresszorokat és az elektronikus expanziós szelepeket.
Az inverteres kompresszorok a hűtési igényhez igazíthatják a fordulatszámukat – ez azt jelenti, hogy kevesebb energiát fogyasztanak, mint a hagyományos változatok.
Az elektronikus expanziós szelepek szabályozzák a hűtőközeg áramlását a rendszeren keresztül. Így biztosítják, hogy a hűtőfolyadéknak mindig optimális hőmérséklete és nyomása legyen szállítás során.
A HiRef folyadékhűtőket magas hűtési kapacitásra tervezték, vagyis nagy mennyiségű hűtőközeget tudnak gyorsan és hatékonyan lehűteni. Ennek köszönhetően kiválóan alkalmasak számos infrastruktúrában technológiai hűtésére, beleértve az adatközpontokat, gyártóüzemeket és gyógyszerészeti létesítményeket.
A HiRef folyadékhűtők használatának előnyei
Energiahatékonyság
A HiRef klímaberendezések az élen járnak, ha energiahatékonysárgól van szó. Tervezésükkor és előállításukkor ugyanis a gyártó kiemelt figyelmet szentel a fogyasztás optimalizálására. Más szóval a HiRef folyadékhűtők működése roppant gazdaságos. Ha ehhez még hozzávesszük hosszú élettartamukat is, úgy a beszerzési áruk a használati évek alatt többszörösen megtérül, és jelentős költségek takaríthatók meg – ráadásul kevésbé terheljük a környezetet is.
Megbízhatóság
A HiRef folyadékhűtők működésük során folyamatos, egész éves rendelkezésre állást biztosítanak. Magas színvonalú technológiai és műszaki hátterű berendezéseik minőségi alkatrészekből készülnek és szigorú tesztelésnek vetik alá. Így megbízható választást jelentenek azoknak a vállalkozások, amelyeknek hosszú távú és megbízható hűtési megoldásra van szükségük.
Alacsony karbantartási igény
A HiRef folyadékklímák szervizelhető részegységei minimális karbantartást igényelnek, akár a rendszer működése alatt is. A korszerű vezérlő felügyeli a szükséges névleges értékeket, hogy a folyadékhűtő az üzemi határérték betartásával működjön, a hibákat pedig még azok beállta előtt jelezze. Ennek köszönhetően csökkennek a leállások és a berendezések hosszabb ideig képesek megfelelően üzemelni, emiatt költséghatékony alternatívát jelent a vállalkozások számára.
HiRef hűtőfolyadék típusok a Reynolds Kft. kínálatában
A márka klímaberendezései több változatban elérhetők különféle technikai paraméterekkel, beleértve a teljesítményt, a hőmérséklet-tartományt, a hűtési módot vagy a felhasznált hűtőközeget. Ez biztosítja, hogy a vállalkozások pontosan a céljaikhoz megfelelő folyadékhűtőt választhassák ki. A Reynolds Kft. kínálatában változatos típusválaszték áll rendelkezésre levegő/víz HiRef klímaberendezésekből.
HiRef PCC: ezen típusú légkondenzációs levegő/víz folyadékhűtők működése során 6 és 140 kW teljesítményt képesek nyújtani, így elsősorban ipari felhasználásra ajánljuk. Az alkalmazott hűtőközeg R-410A és R-454B.
HiRef TSE: a távkondenzátorral és scroll kompresszorral ellátott TSE klíma termékcsalád ideális adatközponti és különféle technológiai környezetbe. A teljesítménytartományuk 46-638 kW között mozog, és szintén R-410A valamint R-454B hűtőközeget használnak.
HiRef CDA: ezeknek a természetes – R744 (CO2) levegő hűtőközeget és moduláló kompresszorokat alkalmazó, levegőkondenzációs – klímaberendezéseknek a teljesítménye 96 és 288 kW között mozog. Remekül használható mind informatikai, mind ipari, mind egyéb technológiai infrastruktúrák esetében. Egyaránt alkalmazható hűtésre és fűtésre is.
HiRef TTX: a HiRef TTX légkondenzációs folyadékhűtők olajmentes centrifugális kompresszorokkal vannak felszerelve. Elsődleges felhasználási területük megegyezik a HiRef CDA típusokéval. Alternatív hűtőközeggel működnek, mint R-134a és R-1234ze, a teljesítményük 281-1057 kW. Hűtéshez és fűtéshez is ideális.
HiRef HCB: ezen termékcsalád szintén légkondenzációs, az alkalmazott csavarkompresszor inverteres meghajtású. Hasonló környezetbe ajánljuk, mint a TTX-t és a CDA-t, a teljesítménytartományuk 369 és 1200 kW közötti. A felhasznált hűtőközeg R-134a, valamint R-1234ze. Felhasználható hűtésre és fűtésre is.
HiRef TVA: a HiRef TVA légkondenzációs hűtőfolyadék típusok képesek a legnagyobb teljesítményre, ami 341-től egészen 1282 kW-ig terjed. A kompresszor esetükben is csavaros, inverteres meghajtású. Ami a hűtőközeget illeti – használható R-134e, R-1234ze, illetve R-513A is. A használatával hűtés és fűtés is kivitelezhető.
Konkrét kérdése van valamely termékünkről, vagy további információra van szüksége? Szívesen segítünk Önnek: vegye fel velünk a kapcsolatot!
A fan-coil rendszer elnevezés az angol fan (ventilátor) és coil (kalorifer) szavakból tevődik össze. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a berendezés tulajdonképpen egy lamellás hőcserélő felület, amelyen egy ventilátor használatával áramoltatjuk keresztül a helyiségben lévő levegőt. A fan-coil rendszerek számos előnnyel rendelkeznek, aminek köszönhetően napjainkra már nemcsak az irodaházak és bankok, hanem otthonunk számára is elérhetővé váltak.
Mik azok a fan-coil rendszerek?
A fan-coil rendszer egyfajta fűtési, szellőztető és légkondicionáló (HVAC) rendszer, amelyet kereskedelmi és lakóépületek fűtésére és hűtésére használnak. Úgy tervezték, hogy kényelmes beltéri környezetet biztosítson azáltal, hogy meleg vagy hideg vizet keringet egy hőcserélőn keresztül, amely felmelegíti vagy hűti a környező levegőt. Ezek a rendszerek egy ventilátorból, egy fűtő- vagy hűtőspirálból és egy vezérlőrendszerből állnak. A fan-coil egységet általában a helyiség mennyezetére, padlójára vagy falára szerelik fel, és egy központi HVAC rendszerhez csatlakozik.
Fan-coil rendszerek típusai
A fan-coil rendszereknek két fő típusa van: kétcsöves és négycsöves rendszerek.
Kétcsöves fan-coil rendszer
A kétcsöves fan-coil rendszer a két megoldás közül az egyszerűbb. Egyetlen csőkészletet használ a hűtött vagy felmelegített víz keringetésére az egész épületben. Az egység ventilátort, hőcserélőt és termosztátot tartalmaz a helyiség hőmérsékletének szabályozására. A ventilátor levegőt szív át a hőcserélőn, amely ezután felmelegíti vagy épp lehűti a levegőt, ami ezután visszakerül a helyiségbe.
A rendszer fő előnye az egyszerűség. Könnyen telepíthető és karbantartható, így sok épületben költséghatékony megoldás. Azonban vannak korlátjai az egyidejű fűtési és hűtési képesség tekintetében. Ez azt jelenti, hogy a téli hónapokban a kétcsöves fan-coil rendszer csak fűtést, míg a nyári hónapokban csak hűtést képes biztosítani.
Négycsöves rendszer
A négycsöves fan-coil egy összetettebb rendszer, amely két különálló csőkészletet használ: egyet a melegvízhez és egyet a hűtött vízhez. A fan-coil egység két hőcserélővel rendelkezik, egy a fűtésre és egy a hűtésre. A termosztát vezérli azokat a szelepeket, amelyek szabályozzák a meleg és a hűtött víz áramlását a berendezésen keresztül.
A négycsöves fan-coil rendszer nagyobb rugalmasságot kínál, mint a kétcsöves változat, mivel egyszerre tud fűtést és hűtést is biztosítani. Ez ideálissá teszi olyan épületekhez, amelyek egész évben állandó hőmérséklet-szabályozást igényelnek. A négycsöves rendszer azonban bonyolultabb, telepítése és karbantartása költségesebb, mint a kétcsöves rendszeré.
Hogyan működnek a fan-coil rendszerek?
A fan-coil rendszer úgy működik, hogy meleg vagy hideg vizet keringet egy hőcserélőn keresztül, amely azután felmelegíti vagy lehűti a környező levegőt, amelyet ezután a ventilátor eloszt a helyiségben. A levegő hőmérséklete változtatható a meleg vagy hideg víz áramlásának szabályozásával a tekercsen keresztül.
Alapvető komponensek
Egy tipikus fan-coil rendszer egy hőcserélőből, egy ventilátorból, egy motorból és egy vezérlőegységből áll. A hőcserélő egy rézcső tekercs, amely hideg vagy meleg vízzel van feltöltve. A ventilátor a levegő keringetésére szolgál a hőcserélőn, ami felmelegíti vagy hűti a levegőt. A motor a ventilátor táplálására, a vezérlőegység pedig a víz hőmérsékletének szabályozására és a ventilátor sebességének szabályozására szolgál.
Fűtési és hűtési mód
Fűtés üzemmódban a meleg víz keringetése a hőcserélőn keresztül történik, amely felmelegíti a környező levegőt – ez utóbbit keringeti az egész épületben a ventilátor. A vezérlőegység szabályozza a víz hőmérsékletét, hogy egyenletes klímát tartson fenn az egész épületben. Hűtéskor mindez fordítva történik, vagyis hideg víz kering a hőcserélőn keresztül, és a lehűtött környezeti levegőt keringeti a ventilátor.
Zónák vezérlése
A fan-coil rendszerek könnyen zónázhatók, ami az épület különböző részein eltérő hőmérsékletet tesz lehetővé. Ezt egy sor szelep és érzékelő felszerelésével érik el, amelyek szabályozzák a víz áramlását a hőcserélőbe. Az ide bejutó víz áramlásának szabályozásával a levegő hőmérséklete az egyes zónák speciális igényeihez igazítható.
Karbantartás
Egy fan-coil rendszer minimális karbantartást igényel, mivel nincs mozgó alkatrésze. Az egyetlen szükséges karbantartási művelet a hőcserélő rendszeres tisztítása a lerakódott törmelék vagy üledék eltávolítása érdekében.
A fan-coil rendszerek használatának előnyei
Energiahatékonyság
A rendszer használatának egyik fő előnye az energiahatékonyság. Levegő helyett ugyanis vizet használ a hőátvitelre, ami kevesebb energiát igényel a levegő felmelegítéséhez vagy hűtéséhez. Ez azt jelenti, hogy hozzájárulhat az energiaköltségek és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez.
Zónák szabályozása
Ezen rendszerek könnyen zónázhatók, lehetővé téve az épület különböző részein eltérő hőmérsékletet. Ez nagyobb kényelemhez és energiamegtakarításhoz vezethet, mivel a nagyobb fűtést vagy hűtést igénylő területek egymástól függetlenül szabályozhatók.
Csendes működés
Egy fan-coil rendszer csendesen működik. Ez különösen fontos olyan környezetben, mint például a kórházak, szállodák vagy lakóépületek, ahol a zajszint befolyásolhatja az alvás minőségét és az ott tartózkodók kényelmét.
Könnyű telepítés
A fan-coil könnyen és gyorsan telepíthető, és utólag is beépíthető egy már meglévő épületekbe. Felszerelése így az épületben tartózkodók minimális zavarása mellett kivitelezhető.
Alacsony karbantartási igény
Egy fan-coil minimális karbantartást igényel, ami idővel alacsonyabb költségeket jelent. A mozgó alkatrészek hiánya ezekben a rendszerekben azt eredményezi, hogy kevésbé valószínű, hogy tönkre mennek és javítást igényelnek.
Költséghatékony
A fan-coil rendszerek költséghatékonyak, ezért igen népszerű választások kereskedelmi és lakóépületek fűtésére, hűtésére. Egyszerű kialakításuk, valamint alacsony telepítési és karbantartási költségeik megfizethető alternatívát kínálnak az épülettulajdonosok és -fejlesztők számára.
Rugalmas kialakítású
Ezen rendszerek az épülettípusok és -méretek széles skálájához tervezhetők, így sokoldalú megoldást jelentenek. Beépíthetők mennyezetbe, padlóba és falba, emellett testre szabhatók az épület egyedi igényeihez.
Hol előnyös a fan-coil rendszer használata?
Lakóépületek: lakások, társasházak és sorházak.
Kereskedelmi épületek: irodaházak, üzlethelyiségek és szállodák.
Egészségügyi létesítmények: kórházak és klinikák.
Oktatási létesítmények: iskolák és egyetemek.
Ipari épületek: gyárak és raktárak.
Végszó
Többet között a zónák szabályozásával, csendes működésével és alacsony karbantartási igényével a fan-coil kiváló választás azok számára, akik hatékony és eredményes módot keresnek beltéri környezetük fűtésére és hűtésére. A Reynolds Kft. kínálatában prémium kategóriás ATISA fan coilok elérhetők horizontális és vertikális kivitelben is, amelyekhez biztosítunk tartozékokat és kiegészítőket is.
A szervertermek hűtése olyan technológiai hűtési feladat ahol a helyiség hőmérsékletét – és sokszor annak
páratartalmát is – nagy pontossággal kell tartani a kívánt értéken az év teljes terjedelmében. Vagyis a
hűtőberendezéseknek az év 365 napján, napi 24 órában kell üzemelniük. A szervertermek pedig általában
kiemelten magas prioritású helyiségnek számítanak. Ezen tények miatt az üzembiztonság és a hatékonyság
elsődleges szempontok a hűtési rendszer tekintetében.
Komfort hűtési berendezések ilyen felhasználási területen nem jöhetnek szóba hiszen azokat nem ilyen üzemórára
és terhelésre tervezték. A Schneider Electric számos technológiai hűtési rendszert kínál IT és ezen belül szervertermi
hűtési megoldásként. A szervertermeket hűtési igényük szerint feloszthatjuk méret szerint:
Kis adatközpontok: 200kW alatti hőterhelés
Közepes adatközpontok: 200kW – 1MW közötti hőterhelés
Nagy adatközpontok: 1MW fölötti hőterhelés
Legelterjedtebbnek tekinthetők a kis adatközpontok és viszonylag sűrűn előfordulnak közepes adatközpontok is
míg a nagy adatközpontok építése elég ritkának mondható az országban. A hűtési megoldásokat ezek tekintetében
választjuk. Illetve annak függvényében, hogy a helyiségen belüli szerverek önmagukban milyen sűrűségűek,
milyen azok hőterhelése.
5kW/rack terhelésig nyitott hideg/meleg folyosó kialakítása elegendő. Ez annyit tesz, hogy a szerverek telepítésénél
ügyelni kell azok elhelyezésére oly módon, hogy azok hideg és meleg oldala azonos oldalra essen. Ezen kívül másra
nem kell ügyelni hűtési szempontok alapján. A hűtési igényt pedig kisebb termek esetén Uniflair SP (korábbi Unisplit)
egységgel vagy kisebb Uniflait AM (Amico) precíziós klímaszekrényekkel lehet kezelni.
5-15kW/rack terhelésig ezeket a hideg/meleg folyosókat már le is kell zárni. Vagyis a hideg és meleg oldal nem
keveredik egymással. Illetve az álpadló kiépítése is szükséges. Ebben a teljesítményben Uniflair AM és Uniflair
LE (Leonardo) készülékek biztosítják a szükséges hűtési teljesítményt.
15kW/rack fölötti terhelés terhelés esetén zárt hideg/meleg folyosó, álpadló rendszer és AFC (Active Floor System)
együttes használatával nagy teljesítményű Uniflair LE klímaszekrényekkel lehetséges. Az AFC nem más mint egyfajta
aktív álpadló elem ami a klímaszekrénnyel kommunikálva biztosítja a nagysűrűségű rack-ek előtt annak megfelelő
hűtéséhez szükséges szellőző levegőt. Ugyancsak járatos megoldás ebben a tartományban az APC in-row egységek
alkalmazása. Ezek hőmérsékleti viszonyoktól függően 30kW hűtési teljesítmény körüli egységteljesítményben
építhetők be közvetlenül a rack sorba.
Kis- és közepes adatközpontok esetén precíziós klímaszekrényekkel vagy rack-sori hűtőberendezésekkel oldható
meg a hűtés. Amennyiben nagyobb egységteljesítményt szeretnénk elérni akkor mindenképp a klímaszekrények fognak
megoldást jelenteni. A legnagyobb Uniflair LE egységek hőmérsékleti viszonyoktól függően elérhetik akár a 250kW/berendezés
hűtési teljesítményt is. Ezen berendezések ventilátorai már az álpadlóba van süllyesztve.
Nagy méretű adatközpontok esetén a precíziós klímaszekrények alternatívája lehet egy moduláris közvetett környezeti
hűtési energiát hasznosító innovatív berendezés az EcoBreeze. A modulok 50-400kW teljesítménytartományban érhetők el.
Az indirekt szabadhűtés mellett magasabb környezeti hőmérséklet esetén evaporatív technológiával biztosítják a szükséges hűtési igényt.
Az említett berendezéseken kívül vannak még alternatívák amiket első sorban kisebb IT, vagy telekommunikációs helyiségek
esetén alkalmaznak. Itt általában az a követelmény, hogy a hűtőegység kompakt berendezés legyen. Ezek az egységek tartalmazzák a komplett hűtőkört, bele értve a kondenzátort is. Lehetnek kültéri vagy beltéri telepítésűek.
A berendezések kialakításán túl mindenképp beszélnünk kell a technológiai megoldásokról is. Ezen készülékeket ugyanis számos opcionális lehetőséggel láthatjuk el amit az adott helyszín sajátossága és a hűtési feladat technológiai mivolta
mindenképpen indokol.
Az első és talán az egyik legfontosabb opcionális technikai megoldás amit mindenképp meg kell említenünk az a
szabadhűtés (free cooling). Mivel egész éves hűtési üzemről beszélünk ezért mindenképp ajánlott a szabadhűtéses
berendezések alkalmazása. A szabadhűtés lehetővé teszi, hogy a szükséges hűtési teljesítményt kompresszoros munka nélkül,
környezeti energia közlésével valósítsuk meg. Ez annyit tesz, hogy amikor a környezeti hőmérséklet kellően alacsony értékre
csökken ezt a hideg levegőt használjuk közvetett módon hűtésre. Ily módon általában 0’C környezeti hőmérséklet környékén
a szabadhűtéses üzem teljes mértékben átveszi a kompresszoros hűtés szerepét. Ezzel a hűtésre fordított energiabefektetés
a töredékére csökken. A szabadhűtéses üzemből eredő energiamegtakarítás ugyanakkor már 10’C környezeti hőmérséklet
környékén is jelentkezik hiszen mint hűtési rásegítés már itt is érezhető a hatása. Ezek a hőmérsékleti határok persze nagy
mértékben függnek a hűtött víz kívánt hőmérsékletétől. A szabadhűtéssel ellátott Schneider Electrik berendezések éves
működéséről magyarországi klímaprofilra vetített prognosztizációt készítünk. Ezáltal kimutatjuk, hogy az adott berendezés
milyen környezeti hőmérséklettől működik tisztán szabadhűtéses üzemben és milyen környezeti hőmérséklettől lép be a
szabadhűtés rásegítés tekintetében. Azt is megmutatjuk mennyi lesz a várható éves energiafogyasztás és mennyi lesz az
ebből fakadó üzemeltetési költség. Továbbá összehasonlítást is tudunk készíteni tisztán kompresszoros hűtéssel működő
berendezéssel amiből jól látható a különbség energia és költség tekintetében.
A Schneider Electric által kifejlesztett IFC (Intelligent Free cooling) technológia segítségével a szabadhűtéses üzemet
kiterjeszthetjük mint működési tartomány mindd pedig teljesítmény tekintetében. Az IFC annyit tesz, hogy ha két vagy több
szabadhűtéssel ellátott berendezést telepítünk akkor azok szabadhűtési hőcserélőit össze tudjuk csövezni és a vezérlés
lehetővé teszi, hogy az éppen aktív gép használatba tudja venni az álló (stan dy) gép vagy gépek szabadhűtéses hőcserélőjét is.
Ugyancsak jelentős technikai opció az inverteres technológia ami szintén hatékonyságot és költséget csökkentő lehetőség.
Az inverteres kompresszorok, keringető szivattyúk és kondenzátor ventilátorok segítségével dinamikusan lekövethető a
felhaszálói oldal hűtési igényének ingadozása. Megszűnnek az on/off üzemű kompresszoros munkából eredő kilengések.
Az említett technológiákon kívül természetesen még számos opcionális lehetőség kínálkozik a berendezések konfigurálásakor.
Ezeket mindig az adott igényekhez és lehetőségekhez igazítjuk. A beállított értékek, üzemi paraméterek pedig könnyen,
valós időben nyomon követhetők az új felhasználóbarát színes 7”-os érintőképernyős kijelzőkön.
Legutóbbi hozzászólások