Az építészet és klímatechnológia terén folyamatosan előrelépések és innovációk történnek, amelyek célja az energiahatékony, kényelmes és fenntartható épületek, valamint infrastruktúrák létrehozása. Ebben a folyamatban a légfüggöny működése jelentős szerepet játszik, hiszen hatékony megoldást kínál a létesítmények ajtóinál, ablakainál a külső és belső környezet közötti hő- és szennyeződés elszigetelésére.
A kifinomult légtechnikai berendezések nem csupán megakadályozzák a hideg vagy meleg levegő beáramlását, hanem számos más előnyt is kínálnak az épületben tartózkodók számára. Ismerjük meg közelebbről, hogy hogyan működnek, milyen előnyöket kínálnak a légfüggönyök, és hogyan járulnak hozzá a modern infrastruktúrák fejlődéséhez, valamint a fenntarthatóbb jövő megteremtéséhez.
A légfüggöny működése
A légfüggöny egy olyan készülék, amely az épületek bejáratainál, ablakai előtt vagy más nyílásoknál helyezkedik el, és folyamatosan befújja a környezetből szívott levegőt. A berendezés elektromos ventilátorok segítségével egy láthatatlan „függönyt” képez, amely megakadályozza, hogy a kültéri levegő, szennyeződések és rovarok bejussanak a beltérbe. A légáramlás sebessége és iránya a telepítés helyétől és az igényektől függően állítható. A légfüggönyök alkalmazásához nincs szükség fizikai akadályokra vagy ajtókra, amelyek gyors, könnyű belépést és kilépést tesznek lehetővé az épületbe.
Alkalmazási területek
A légfüggönyöket széles körben alkalmazzák a különféle épületek és infrastruktúrák környezetében, és számos előnyt kínálnak az emberek és a vállalkozások számára:
Légfüggöny működése: kereskedelmi épületek
A légfüggöny működése különös hasznos az üzletek, bevásárlóközpontok és éttermek bejáratainál. Az ajtók folyamatos nyitvatartása esetén a készülék meggátolja a kinti levegő és rovarok bejutását, miközben stabilizálja a belső hőmérsékletet. Ez javítja a vásárlói élményt, kényelmes környezetet teremt az ügyfelek számára, és csökkenti a hőmérséklet ingadozását.
Irodaházak és munkahelyek
Az irodaházak és munkahelyek légfüggönyökkel történő felszerelése lehetővé teszi, hogy az ajtók folyamatosan nyitva legyenek, így az épület szellőzése jelentősen javítható. Emellett megakadályozza a por és egyéb szennyeződések elterjedését az irodákban, így teremtve egészségesebb munkakörnyezetet.
Légfüggöny működése: élelmiszeripar
Az élelmiszeripari környezetekben, például élelmiszerboltokban vagy éttermekben a higiénia kritikus jelentőségű. A légfüggönyök hatékonyan minimalizálják mindazokat a külső szennyeződéseket, amelyek ronthatják az élelmiszerek biztonságát. Emellett optimalizálják az épület belső hőmérsékletét is, így biztosítva az árucikkek épségét és minőségét.
Ipari létesítmények
Az ipari létesítményekben, ahol igencsak nagy lehet a hőmérsékletkülönbség a benti és a kinti környezet között. Egy légfüggöny működése során remekül szigeteli az épületeket, és segítenek fenntartani a megfelelő belső hőmérsékletet és páratartalmat
A légfüggöny működése az adatközpontokban
Az adatközpontokban a szerverek és más informatikai berendezések folyamatosan működnek, ami magas hőterheléssel jár. Más szóval jelentős mennyiségű hőt termelnek. Az IT hűtés és a páratartalom szabályozása az adatközpontokban kritikus jelentőségű – ha ugyanis ezek az értékek túlzottan megemelkednek, az csökkentheti az eszközök teljesítményét, rontja az élettartamukat, és nem ritkán hibákhoz vagy adatvesztéshez vezethet.
A légfüggönyök előnyei az adatközpontokban
Egy légfüggöny működése adatközponti környezetben számos előnyt kínál, amelyek mind hozzájárulnak a hatékony működéshez, a biztonsághoz és a fenntarthatósághoz.
Hatékony hűtési megoldás
Az adatközpontok az információs technológia korában kulcsfontosságú infrastruktúrák, amelyek hatalmas mennyiségű információt képesek tárolni, kezelni és feldolgozni. Az infrastruktúrákban a szerverek és más informatikai berendezések folyamatosan működnek, ami magas hőterheléssel jár. Más szóval jelentős mennyiségű hőt termelnek. Ezeknek a létesítményeknek az optimális működése kritikus annak érdekében, hogy a szolgáltatások folyamatosan elérhetők legyenek. Ha ugyanis a hőmérséklet és a páratartalom túlzottan megemelkednek, az csökkentheti az eszközök teljesítményét, rontja az élettartamukat, és nem ritkán hibákhoz vagy adatvesztéshez vezethet.
A légfüggönyök a levegő áramlásának létrehozására a már korábban említett, beépített ventilátorait használják. Ezek az épület belsejéből levegőt szívnak be, majd gyorsan kifújják a függöny alján lévő nyíláson keresztül, létrehozva így egy függőleges légfolyosót. A szabályozható légáramlás erősségének köszönhetően a légfüggöny működése remekül igzítható a különböző időjárási körülményekhez.
Energiahatékonyság és fenntarthatóság
Az adatközpontok hatalmas méretű és nagy teljesítményre képes létesítmények, amelyek jelentős mennyiségű energiát fogyasztanak. Az energiahatékonyság és a fenntarthatóság előtérbe kerülése a vállalatok számára nem csak költségcsökkentést, hanem környezettudatos üzleti modellt is jelent.
A légfüggöny működése során csökkenti az adatközpontok energiafogyasztását, mivel hatékonyabbá teszi az infrastruktúra hűtési folyamatait. A kevesebb energiafelhasználás azt jelenti, hogy az adatközpontok kisebb környezeti terhelést jelentenek, csökkentve ezáltal az üvegházhatású gázok kibocsátását és az energiaforrások kimerülését.
Szennyeződések megelőzése
Az adatközpontok különösen érzékenyek a porral és más szennyeződésekkel szemben, mivel ezek jelentősen károsíthatják az érzékeny hardvert és csökkenthetik a berendezések hatékonyságát. A szennyeződések jelenléte egy adatközpontban komoly problémát jelenthet, amelynek következtében megnövekedett karbantartási költségek és gyakoribb leállások jelentkezhetnek.
A légfüggönyök hatékonyan megakadályozzák a külső szennyeződések és rovarok bejutását, mivel létrehoznak egy határt a kültéri és beltéri tér között. Ez nemcsak növeli az eszközök élettartamát, hanem nagyban csökkentheti a karbantartási költségeket, miközben fenntartja az adatközpontok hatékony, optimális működését.
Biztonság és tűzvédelem
Az adatközpontokban – mint számos IT környezetben – a biztonság kiemelt szerepet játszanak. A légfüggöny működése meggátolhatja a nem kívánt személyek belépését, és jelzik, ha valaki áttörte a „függönyt”, így növelve a biztonsági intézkedések hatékonyságát.
Továbbá, a légfüggönyök alkalmazása az adatközpontokban tűzvédelmi szempontból is előnyös lehet. Képesek mérsékelni vagy akár teljesen megakadályozni a tűz terjedését a különböző területek között, valamint korlátozhatják a füst terjedését. Mindezek nagy segítséget jelenthetnek a tűzoltóknak a tűz oltásában és a mentési műveletek végrehajtásában.
Végszó
A légfüggönyök olyan megoldások, amelyek a modern építészet és a klímatechnológia határait feszegetik. Ezek a kifinomult berendezések nemcsak energiahatékony megoldást kínálnak az épületek és adatközpontok számára, hanem kényelmet és biztonságot is nyújtanak az ott tartózkodóknak. A jövő felé haladva a légfüggönyöket további fejlesztéseknek és innovációknak vetik alá, amelyekkel még hatékonyabbá és sokoldalúbbá válnak a különböző légtechnikai megoldások. Az elkövetkező években valószínűleg egyre gyakrabban találkozunk majd ezekkel a technológiákkal, amelyek még környezettudatosabb és komfortosabb épületek, valamint infrastruktúrák kialakítását teszik lehetővé.
A Reynolds Kft. csapatára a tanácsadástól tervezésen és kivitelezésen át a karbantartásig számíthat: Kérje személyre szabott ajánlatunkat!
Az információs technológia fejlődése folyamatosan növeli az adatigényeket világszerte. Az adatközpontok, melyek tárolják, kezelik és biztosítják az adatok elérhetőségét, kulcsfontosságú szerepet töltenek be a digitális társadalom működésében. Azonban ezen infrastruktúrák hatalmas energiafogyasztással járnak, és jelentős hőt termelnek, ami hűtési kihívásokat vet fel. A free cooling rendszer a fenntartható megoldások közé tartozik, amelyek hatékonyan hűtik az adatközpontokat, csökkentik a költségeket és minimalizálják az ökológiai lábnyomot. Cikkünkben bemutatjuk a szabadhűtéses rendszerek működését, előnyeit és kihívásait az adatközponti környezetben.
Az adatközpontok hűtési kihívásai
Az adatközpontokban a szerverek folyamatosan működnek, ami jelentős mennyiségű hőtermeléssel jár. Az optimális működéshez az adatközpontok hűtése elengedhetetlen. A hagyományos hűtőrendszerek, mint például a kompresszoros hűtés, magas energiafogyasztással járnak, ami növeli az üzemeltetési költségeket és a környezetre gyakorolt terhelést. Emellett a hagyományos rendszerek nem megfelelő kivitelezés mellett képesek rugalmatlanok lenni, így nehezen alkalmazkodnak a változó terhelési igényekhez.
A free cooling rendszerek működése
A free cooling rendszerek az adatközpontok fenntarthatóbb hűtési megoldását kínálják. Ez a rendszer a külső levegőt használja a hőcserére ezen infrastruktúrákban. A működésének alapja, hogy a központi szerverteremben lévő meleg levegőt közvetlenül a külső levegővel cserélik. Amikor a külső hőmérséklet alacsonyabb, mint az adatközpontok belső hőmérséklete, a rendszer automatikusan átvált a szabadhűtéses üzemmódra, és az adatközpontot közvetlenül a kinti levegővel hűti. Vagyis nem kapcsol be a hűtőberendezés és nem áramlik a hűtőközeg, csak a ventilátorok gyorsítják vagy lassítják a levegő áramlását a hőmérőből érkező adatok alapján.
A free cooling rendszereknek két fő típusa létezik: közvetlen és közvetett. A közvetlen rendszerekben a külső levegő közvetlenül belép az adatközpontba, míg a közvetettekben a kinti levegőt először hőcserélők segítségével hűtik le, mielőtt az bejut az adatközpontba. Mindkét rendszer hatékony és környezetbarát megoldást kínál – hogy melyiket válasszuk, az elsősorban a helyi körülményektől és az adatközpont igényeitől függ.
A free cooling rendszer előnyei
Energiahatékonyság: A free cooling rendszerek jelentős energiamegtakarítást eredményeznek azáltal, hogy a külső levegőt használják a hűtésre. Mivel a kinti levegő természetes módon hűti az adatközpontot, a kompresszorok és hűtőközegek így csekély mértékben üzemelnek, aminek köszönhetően jelentősen csökken az energiafogyasztás.
Költségcsökkentés: Az imént említett energiamegtakarítás a szabadhűtéses rendszerekben közvetlenül befolyásolja az üzemeltetési költségeket. A hagyományos hűtési megoldásokhoz képest a free cooling működési jellemzőiből kifolyólag jelentős anyagi megtakarítást eredményez mind hűtés, mind pedig karbantartás tekintetében.
Környezetbarát: A free cooling rendszerek alacsonyabb üvegházhatású gáz kibocsátással járnak, mivel minimálisra csökkentik a hűtéshez szükséges elektromos energia felhasználását. Ez hozzájárul a fenntarthatóbb adatközponti működéshez és a kisebb ökológiai lábnyomhoz.
Rugalmasság: A hagyományos rendszerekhez viszonyítva a szabadhűtéses megoldás rugalmasabb a változó terhelési igényekhez képest. Az intelligens vezérlőrendszerrel képes automatikusan alkalmazkodni a külső hőmérséklet változásaihoz, és optimalizálni a hűtési folyamatot. Ezáltal biztosítják az adatközpont hatékony működését különböző körülmények között.
A free cooling rendszerek kihívásai
Bár a free cooling rendszerek számos előnnyel járnak, néhány kihívással esetükben is szembe kell nézni az adatközpontokban:
Klímaviszonyok
A free cooling hatékonysága erősen függ a külső klímaviszonyoktól. Olyan régiókban, ahol a kinti hőmérséklet és a páratartalom magas, a rendszer hatékonysága csökkenhet, vagy akár teljes mértékben alkalmatlanná is válhat.
Légszennyezés és por
A szabadhűtéses rendszerek jobban ki vannak szolgáltatva a légszennyeződéseknek és a por lerakódásának. Ezek mind negatívan befolyásolhatják a free cooling hatékonyságát és a hűtőkészülékek élettartamát. Az optimális működésükhöz ezért rendszeres karbantartást és tisztítást igényelnek.
Hőmérséklet- és páraellenőrzés
A free cooling rendszerekhez pontos hőmérséklet- és páraellenőrzésre van szükség. Az adatközpontban ugyanis a magas hőmérséklet és páratartalom jelentősen befolyásolja a szerverek és más berendezések működését. Ezért fontos a megfelelő érzékelők és ellenőrző rendszerek alkalmazása ezen értékek megfelelő szabályozására.
Kialakítás és tervezés
Az optimális infrastruktúra kialakítása és tervezése kritikus fontosságú a szabadhűtéses rendszerek tekintetében. Az adatközpontot úgy kell kialakítani, hogy a hőcserélők és a légáramlás egyaránt hatékonyan együtt tudjon működni – ezt is figyelembe kell venni a szervertermi infrastruktúra építésekor és a rendszer telepítésekor.
A free cooling rendszerek jövője és új fejlemények
Intelligens automatizáció
Az adatközpontokban az automatizáció egyre nagyobb szerepet játszik. Az intelligens vezérlők lehetővé teszik a free cooling rendszerek automatikus és optimalizált működését: mesterséges intelligencia és adatelemzés alkalmazásával még hatékonyabbá válhatnak a hűtés és az energiafelhasználás terén.
Hűtőközegek fejlesztése
Az új hűtőközegek fejlesztése lehetőséget nyújthat az adatközpontok hűtési hatékonyságának további növelésére. Az olyan környezetbarát hűtőközegek, mint például a hidrofluorkarbon (HFC, vagy „zöld freonok”) helyettesítők, segíthetnek minimalizálni a globális felmelegedést és az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Megújuló energiaforrások
A szabadhűtéses rendszerek remekül kombinálhatók a megújuló energiaforrásokkal. Amennyiben az adatközpontokban megújuló energiaforrásokat használnak a hűtési és az üzemeltetési folyamatokhoz, úgy ezen infrastruktúrák környezetbarátabbá tehetők. A napenergia, a szélenergia vagy akár a geotermikus energia kihasználása egyaránt hozzájárulhat az adatközpontok fenntarthatóságához.
Hűtési infrastruktúra tervezése
Az adatközpontok tervezésekor az infrastruktúrát úgy kell kialakítani, hogy maximálisan kiélvezze a free cooling rendszerek előnyeit. A megfelelő elhelyezés és a légáramlás optimalizálásával lehetségessé válik a még hatékonyabb hűtés és a csökkent energiafelhasználás.
Végszó
Az adatközponti infrastruktúrák free cooling rendszerei jelentős előnyöket kínálnak az IT infrastruktúrák számára. A környezetbarát hűtési megoldások révén csökkenthetők az energiafelhasználás költségei és minimalizálható az ökológiai lábnyom. Azonban fontos megérteni a szabadhűtéses megoldások kihívásait és figyelembe venni a helyi körülményeket a megfelelő rendszer kiválasztásához.
Az adatközpontok továbbra is egyre csak szaporodni fognak a digitális világban, amiben a free cooling kulcsfontosságú szerepet játszik a környezettudatosabb és hatékonyabb működésükben. Az új technológiai fejlesztések és az innovációk segíthetnek további előrelépést elérni ezen típusú rendszerek terén, és támogathatják mind az informatikai létesítmények, mind a fenntarthatóság törekvéseit a jövőben.
A Reynolds Kft. csapatára a tanácsadástól tervezésen és kivitelezésen át a karbantartásig számíthat: Kérje személyre szabott ajánlatunkat!
A szervertermek hűtése olyan technológiai hűtési feladat ahol a helyiség hőmérsékletét – és sokszor annak
páratartalmát is – nagy pontossággal kell tartani a kívánt értéken az év teljes terjedelmében. Vagyis a
hűtőberendezéseknek az év 365 napján, napi 24 órában kell üzemelniük. A szervertermek pedig általában
kiemelten magas prioritású helyiségnek számítanak. Ezen tények miatt az üzembiztonság és a hatékonyság
elsődleges szempontok a hűtési rendszer tekintetében.
Komfort hűtési berendezések ilyen felhasználási területen nem jöhetnek szóba hiszen azokat nem ilyen üzemórára
és terhelésre tervezték. A Schneider Electric számos technológiai hűtési rendszert kínál IT és ezen belül szervertermi
hűtési megoldásként. A szervertermeket hűtési igényük szerint feloszthatjuk méret szerint:
Kis adatközpontok: 200kW alatti hőterhelés
Közepes adatközpontok: 200kW – 1MW közötti hőterhelés
Nagy adatközpontok: 1MW fölötti hőterhelés
Legelterjedtebbnek tekinthetők a kis adatközpontok és viszonylag sűrűn előfordulnak közepes adatközpontok is
míg a nagy adatközpontok építése elég ritkának mondható az országban. A hűtési megoldásokat ezek tekintetében
választjuk. Illetve annak függvényében, hogy a helyiségen belüli szerverek önmagukban milyen sűrűségűek,
milyen azok hőterhelése.
5kW/rack terhelésig nyitott hideg/meleg folyosó kialakítása elegendő. Ez annyit tesz, hogy a szerverek telepítésénél
ügyelni kell azok elhelyezésére oly módon, hogy azok hideg és meleg oldala azonos oldalra essen. Ezen kívül másra
nem kell ügyelni hűtési szempontok alapján. A hűtési igényt pedig kisebb termek esetén Uniflair SP (korábbi Unisplit)
egységgel vagy kisebb Uniflait AM (Amico) precíziós klímaszekrényekkel lehet kezelni.
5-15kW/rack terhelésig ezeket a hideg/meleg folyosókat már le is kell zárni. Vagyis a hideg és meleg oldal nem
keveredik egymással. Illetve az álpadló kiépítése is szükséges. Ebben a teljesítményben Uniflair AM és Uniflair
LE (Leonardo) készülékek biztosítják a szükséges hűtési teljesítményt.
15kW/rack fölötti terhelés terhelés esetén zárt hideg/meleg folyosó, álpadló rendszer és AFC (Active Floor System)
együttes használatával nagy teljesítményű Uniflair LE klímaszekrényekkel lehetséges. Az AFC nem más mint egyfajta
aktív álpadló elem ami a klímaszekrénnyel kommunikálva biztosítja a nagysűrűségű rack-ek előtt annak megfelelő
hűtéséhez szükséges szellőző levegőt. Ugyancsak járatos megoldás ebben a tartományban az APC in-row egységek
alkalmazása. Ezek hőmérsékleti viszonyoktól függően 30kW hűtési teljesítmény körüli egységteljesítményben
építhetők be közvetlenül a rack sorba.
Kis- és közepes adatközpontok esetén precíziós klímaszekrényekkel vagy rack-sori hűtőberendezésekkel oldható
meg a hűtés. Amennyiben nagyobb egységteljesítményt szeretnénk elérni akkor mindenképp a klímaszekrények fognak
megoldást jelenteni. A legnagyobb Uniflair LE egységek hőmérsékleti viszonyoktól függően elérhetik akár a 250kW/berendezés
hűtési teljesítményt is. Ezen berendezések ventilátorai már az álpadlóba van süllyesztve.
Nagy méretű adatközpontok esetén a precíziós klímaszekrények alternatívája lehet egy moduláris közvetett környezeti
hűtési energiát hasznosító innovatív berendezés az EcoBreeze. A modulok 50-400kW teljesítménytartományban érhetők el.
Az indirekt szabadhűtés mellett magasabb környezeti hőmérséklet esetén evaporatív technológiával biztosítják a szükséges hűtési igényt.
Az említett berendezéseken kívül vannak még alternatívák amiket első sorban kisebb IT, vagy telekommunikációs helyiségek
esetén alkalmaznak. Itt általában az a követelmény, hogy a hűtőegység kompakt berendezés legyen. Ezek az egységek tartalmazzák a komplett hűtőkört, bele értve a kondenzátort is. Lehetnek kültéri vagy beltéri telepítésűek.
A berendezések kialakításán túl mindenképp beszélnünk kell a technológiai megoldásokról is. Ezen készülékeket ugyanis számos opcionális lehetőséggel láthatjuk el amit az adott helyszín sajátossága és a hűtési feladat technológiai mivolta
mindenképpen indokol.
Az első és talán az egyik legfontosabb opcionális technikai megoldás amit mindenképp meg kell említenünk az a
szabadhűtés (free cooling). Mivel egész éves hűtési üzemről beszélünk ezért mindenképp ajánlott a szabadhűtéses
berendezések alkalmazása. A szabadhűtés lehetővé teszi, hogy a szükséges hűtési teljesítményt kompresszoros munka nélkül,
környezeti energia közlésével valósítsuk meg. Ez annyit tesz, hogy amikor a környezeti hőmérséklet kellően alacsony értékre
csökken ezt a hideg levegőt használjuk közvetett módon hűtésre. Ily módon általában 0’C környezeti hőmérséklet környékén
a szabadhűtéses üzem teljes mértékben átveszi a kompresszoros hűtés szerepét. Ezzel a hűtésre fordított energiabefektetés
a töredékére csökken. A szabadhűtéses üzemből eredő energiamegtakarítás ugyanakkor már 10’C környezeti hőmérséklet
környékén is jelentkezik hiszen mint hűtési rásegítés már itt is érezhető a hatása. Ezek a hőmérsékleti határok persze nagy
mértékben függnek a hűtött víz kívánt hőmérsékletétől. A szabadhűtéssel ellátott Schneider Electrik berendezések éves
működéséről magyarországi klímaprofilra vetített prognosztizációt készítünk. Ezáltal kimutatjuk, hogy az adott berendezés
milyen környezeti hőmérséklettől működik tisztán szabadhűtéses üzemben és milyen környezeti hőmérséklettől lép be a
szabadhűtés rásegítés tekintetében. Azt is megmutatjuk mennyi lesz a várható éves energiafogyasztás és mennyi lesz az
ebből fakadó üzemeltetési költség. Továbbá összehasonlítást is tudunk készíteni tisztán kompresszoros hűtéssel működő
berendezéssel amiből jól látható a különbség energia és költség tekintetében.
A Schneider Electric által kifejlesztett IFC (Intelligent Free cooling) technológia segítségével a szabadhűtéses üzemet
kiterjeszthetjük mint működési tartomány mindd pedig teljesítmény tekintetében. Az IFC annyit tesz, hogy ha két vagy több
szabadhűtéssel ellátott berendezést telepítünk akkor azok szabadhűtési hőcserélőit össze tudjuk csövezni és a vezérlés
lehetővé teszi, hogy az éppen aktív gép használatba tudja venni az álló (stan dy) gép vagy gépek szabadhűtéses hőcserélőjét is.
Ugyancsak jelentős technikai opció az inverteres technológia ami szintén hatékonyságot és költséget csökkentő lehetőség.
Az inverteres kompresszorok, keringető szivattyúk és kondenzátor ventilátorok segítségével dinamikusan lekövethető a
felhaszálói oldal hűtési igényének ingadozása. Megszűnnek az on/off üzemű kompresszoros munkából eredő kilengések.
Az említett technológiákon kívül természetesen még számos opcionális lehetőség kínálkozik a berendezések konfigurálásakor.
Ezeket mindig az adott igényekhez és lehetőségekhez igazítjuk. A beállított értékek, üzemi paraméterek pedig könnyen,
valós időben nyomon követhetők az új felhasználóbarát színes 7”-os érintőképernyős kijelzőkön.
A Schneider Electric egyik új szervertermi hűtési alternatívája az Ecoflair. Ez a technológia egy kompakt hűtési
egységet jelent mely nem képezi szerves részét a hűtendő szerverteremnek.
Egyszerűen fogalmazva az Ecoflair nem más mint egy rekuperatív hővisszanyeréssel ellátott léghűtés.
A valóságban természetesen ennél sokkal összetetteb ez a berendezés és maga a hűtési folyamat is.
Teljesítményét tekintve 250kW-os egységről beszélhetünk, illetve ennek blokkonként növelt többszöröseiről.
Így a két alap berendezés a 250kW-os és az 500kW-os kivitel. Minden egység két fő észre osztható.
Egy felső részre amely megvalósítja a légszállítást és a hűtést.
És egy alsó részre amely a kiszolgáló és hidraulikus egység illetve egyben alapkeret is.
Üzemállapotok tekintetében 3 hűtési üzemmódról beszélhetünk. Az üzemmódok közötti átváltás automatikusan
történik a környezeti hőmérséklet függvényében.
Száraz üzem. Téli időszakban rekuperatív hőcserével oldja meg a hűtést. A környezeti levegő egy keresztáramú
hőcserélőn átáramolva indirekt módon hűti le a teremből elszívott majd oda vissza juttatott hűtési levegőt.
Ebben az üzemállapotban tisztán indirekt szabadhűtéssel biztosítja a szükséges hűtési teljesítményt.
Nedves üzem. Ebben az esetben átmeneti időszakokban amikor a környezeti hőmérséklet már nem elég alacsony
a keresztáramú léghűtésre vízpermetezéssel segít rá a berendezés. Vagyis adiabatikus hűtési rásegítéssel biztosítja
a szükséges hűtési teljesítményt.
Trim üzem. Nyári időszakban magasabb környezeti hőmérsékletek esetén egy kiegészítő hűtési kalorifer segít rá az
előzően részletezett hűtési módokra. Így ezzel a kiegészítő – úgynevezett Trim hűtéssel – szolgáltatja a szükséges hűtési
teljesítményt.
Mivel az Ecoflair egységek nem képezik szerves részét a hűtendő helyiségnek ezáltal alkalmazásukkal jelentős hely takarítható
meg a szervertermekben melyet egyébként a hűtésre szolgáló berendezések foglaltak volna el. A berendezések a levegő elszívás
és befújás szempontjából többféle módon telepíthetők. Ezzel is igazíthatók a helyi adottságokhoz és lehetőségekhez.
Alapvetően tetőre és épület mellé (akár közvetlenül a szerverterem mellé) érdemes telepíteni őket.
Horizontális légáramlás Perimetrikus alsó légáramlás Alsó légáram tetőn keresztül
A berendezés központi eleme egy rekuperatív polimer hővisszanyerő egység mely öntisztító tulajdonságú és a szennyeződésekkel
szemben ellenálló, korróziómentes konstrukció, illetve a helyszínen egyszerűen és könnyen javítható, cserélhető. Egy 250kW hűtési
teljesítményű Ecoflair berendezésben 10db. moduláris csőköteges egység található. Ezek a csőkötegek pedig egyenként 192db. magas
hatásfokú hőcserélő csövet tartalmaznak. Ennek a moduláris rendszernek köszönhetően nagyon egyszerűen és gyorsan szervizelhető az egység.
A csőkötegek egyenként kivehetők, moshatók, javíthatók és cserélhetők.
A már említett Trim üzemben a kiegészítő hűtési hőcserélő is több opcióban választható.
Direkt expanziós hűtési kalorifer
Ez minden 250kW-os egység esetén választható egy vagy két hűtőkörös kivitelben. Brushless scroll kompresszoros technológia.
Micro channel kondenzátorral és elektronikus expanziós szeleppel (EEV) szerelt hűtőkör.
Vízhűtéses kalorifer
A szükséges hűtővizet szolgáltathatja egy központi hűtési rendszer vagy akár egy saját részre telepített folyadékhűtő is.
A hőcserélőt illeszthetjük akár a berendezés teljes hűtési kapacitásához is. Maximálisan illeszkedik a Schneider Electric Aquflair
hűtőberendezéseihez.
Hővisszanyerő egység
A kalorifer elhelyezkedése és szabályozhatósága biztosítja maximális hűtési energia kinyerését a hővisszanyerés hűtési köréből.
Segítségével visszanyerhető és újrahasznosítható a hulladékhő. Felhasználható akár központ fűtéshez is.
Fentiek alapján a Schneider Electric Ecoflair berendezése számos előnyt kínálnak más, alternatív hűtési megoldásokkal szemben.
A hővisszanyerésnek és szabadhűrésnek köszönhetően üzemeltetési költségük alacsony.
Nem foglalnak helyet a szervertermen belül. Ezáltal több hely marad az IT számára.
A moduláris kialakításnak köszönhetően gyorsabban és egyszerűbben szervizelhetők.
A számos opcionális lehetőség miatt könnyen illeszthető a helyi adottságokhoz.
A kompakt berendezések telepítése gyors és előre tervezhető.
XRA széria: Új csúcskategóriás folyadékhűtő 300-1500kW hűtési tartományban
A Schneider Electric egy olyan folyadékhűtő szériával állt elő amely átmenetet tud képezni a hagyományos
csavarkompresszorral szerelt hűtők és a Turbocor kompresszorral szerelt berendezések között.
A Schneider Electric folyadékhűtő kínálatában eddig is voltak már csúcskategóriás hűtőberendezések, mint az olajmentes,
mágneses csapágyazású Danfoss Turbocor kompresszorokkal szerelt BCE és BCW szériák. Most azonban a gyártó egy olyan
folyadékhűtő szériával állt elő amely átmenetet tud képezni a hagyományos csavarkompresszorral szerelt hűtők és a Turbocor
kompresszorral szerelt berendezések között.
Az új, kifejezetten technológiai felhasználásra fejlesztett XRA széria jelenleg kétféle kivitelben érhető el. Az egyik a léghűtéses
alap modell, XRAC, a másik pedig az integrált szabadhűtéssel (free-cooling) szerelt változat, XRAF. A szériát az előre mutató
irányelveknek megfelelően már úgy tervezték meg, hogy képes legyen magas vízhőfokkal és magas vízhőmérséklet különbséggel
is optimális működésre. Folyamatos rendelkezésreállás mellett maximális hatékonysággal üzemeltethető, így kiváló választás
tehát adatközpontok esetén ahol a meghibásodás, vagy üzemszünet nem megengedhető.
Az XRA széria a szokványos opcionális lehetőségeken túl az alkalmazott kompresszor technológia és a hűtőközeg tekintetében
is konfigurálható így könnyedén igazítható egyedi igényekhez is. Minden berendezés két független hűtőkörrel van szerelve
az alkalmazott csavar kompresszorok pedig három variációban érhetők el.
Stepless: 2db. fokozatmentes kompresszor
Hybrid: 1db. fokozatmentes és 1db. inverteres kompresszor
Full VSD: 2db. inverteres kompresszor
A hűtőközegek tekintetében szintén több lehetőség kínálkozik így igazíthatjuk az alkalmazott közeget a fennálló igényekhez.
GWP: 1430 GWP: 631 GWP: 7 GWP: 4
Az említett kompresszortechnológiák és hűtőközeg kombinációk eredményeként a hűtési teljesítmény is változatosan alakul.
* vízhőmérséklet: 7/12 °C
** vízhőmérséklet: 20/30 °C
Az új Schneider Electric XRAC / XRAF folyadékhűtő fő komponensei
Legutóbbi hozzászólások